Mennyi a megengedett őrültségi szint a színpadon? A Rednex tagjai nem tudják, és nem is érdekli őket. Már a szombati rádióműsorban a közönség tudtára adták, hogy nonkonformista, carpe diem hangulatú „fiatalemberek”- fizikai életkoruk egyáltalán nem árulkodik a bennük rejlő gyerekről, aki magát vikingnek, cowboynak, vagy viking cowboynak képzeli. Hangosak, hosszú hajuk vagy hosszú parókájuk van, és előszeretettel használnak hangutánzó szavakat a változatos retorika kedvéért.
A banda nagyon sok tagcserén ment át megalakulása óta, de a stílus, a koncertek hangulata megmaradt. Ami meglepetés volt a Szent György Napokon, az a számos kis cowboyokból álló táncoscsapat. Megőrizték a jellegzetes kocsma-cowboy imidzsét az egykori bandának, a becenevektől kezdve a a cowboy kalapokig. Joe Cagg és Ace Ratclaw hosszú rasztáikat rázták centrifugában, miközben a hegedűvel a színpadon ugráltak - elképzelni is nehéz a mutatványt - Dagger pedig szőke barbie parókáját cibálta. A Sepsi Rádiónak adott interjúban azt válaszolták, hogy a Cotton Eye Joe-t nem fogják játszani. A kíváncsiaknak a recept: Cotton Eye Joe, Spirit of the Hawk, Old Pop in an Oak, ami megtévesztésig hasonlít a Cotton Eye Joe-ra, egy szenvedélyes Wish you were here, majd egy másik verzió a Cotton Eye Joe-ról. Ha azt hitted, csak egyszer fogod meghallgatni a lakodalmi slágert, tévedtél.
A tagok helyi különlegességeket is megkóstoltak, Dagger bevallása szerint furcsára sikerült az első találkozása a pálinkával: „Kellemetlen volt, ugyanakkor nagyon jó. Először rosszul lettem tőle, de utána még ittam kettőt, és most nagyon vidám vagyok! Ma van a szülinapom, és nagyon örülök, hogy hogy itt ünnepelhettünk és ihattunk.”
Kolozsvári Alida, gyakornok
Oldal megjelenítése: 1399
