Közönségtalálkozóról a Kaufland színpadhoz igyekezve csíptük el a rajongókkal körülvett Punnany Massifot a Bistroban. A csapattal összegyűlve éppen a nemsokára kezdődő koncertre hangolódtak. Egy rövid interjúval próbáltuk őket közelebb hozni hozzátok, néhány kérdés feltéve nekik.
Még az interjú elején, megtudtam, hogy Felcser Máté (Rendben Man) székelyföldi származású. Érdeklődtem, hogy járt-e még Székelyföldön, és ha igen, akkor milyen okok miatt. Elmondta, hogy mikor székelyföldi családi találkozójuk volt, mindig szeretett volna, de sosem tudott eljutni. Ezért, így, hogy nagyszülei elhunytak, eldöntötte, hogy a koncert mellett más okok miatt is látogat Székelyföldre. Ez pedig az lenne, hogy felkutassák bátyjával a család többi részét. „Kíváncsiak voltunk, hogy egyébként milyenek. Hátha megvannak a klónjaink” – tette hozzá viccelődve.
Voltak valamilyen elvárásaitok a várossal, esetleg az emberekkel szemben? Vagy mindig inkább szabadon hagyjátok ezeket az utakat és engeditek, történjenek a dolgok a maguk rendjén?
Máté: „Igazából elvárásaink nem nagyon voltak sem a várossal, sem az emberekkel szemben. De azt tudtuk, hogy emberileg egy nagyon jó fajta a székely és ugyanakkor márkásan ragaszkodik a véleményéhez-típus – úgy, mint én. Úgyhogy úgy gondolom, hogy szeretettel teli fogadás várt minket, és így is volt és van. Egyelőre nagyon jó, nagyon aranyosak.”
Farkas Rolandot (Wolfie) is megszólaltattam, aki csatlakozott Máté véleményéhez. Az előző napi éjszakát, még mindig nem pihente ki, és a Nagyváradról Sepsiszentgyörgyre utazás is meggyötörte, de ennek ellenére egy nagyon boldogító választ kaptunk tőle is:
Roland: „Jól érzem magam, jelenleg egy picikét másnapos vagyok, még a tegnapi éjszakával küzdök a szervezetemben. Egyébként, igen, teljesen pozitív fogadtatásban volt részünk. Nem nagyon szoktak lenni elvárásaink az emberekkel kapcsolatban, így sosem csalódunk. Mindenki már-már meglepően kedves velünk itt.”
Egyébként miből merítitek az ihleteteket a szövegíráshoz?
Roland: „Ami ihlet minket az maga az élet. Nyilvánvalóan, ahogy éljük az életünket. A sok viszontagságból, a hegyekből és völgyekből táplálkozunk. Úgyhogy, néha szeretjük magunkat olyan helyzetbe is rakni az élet különböző területein, hogy szenvedjünk. Ezáltal talán termékenyebbek vagyunk, de figyelünk a világ húzására és bármiről szívesen írunk, ami érdekes lehet. (…) Ami lényeg a szövegeinkben, hogy mindig ragaszkodunk a témához, hogy ne legyen kicsapongó, ne próbáljon öt-tíz dologról szólni, hanem egy és csakis egy köré épülni. ”
Ha jól értettem meglehetősen jó viszonyban vagytok a Kispál és a Borz együttessel. Terveztek elmenni a koncertjükre? Vagy majd felkeresitek őket egy sörözés eréig, amíg itt vagytok?
Máté: „Nekünk ők a példaképeink. Ők is pécsiek, és ennek köszönhetően ők voltak, akik begyújtották a városban a zenei fronton, ezáltal egy új műfajt is teremtettek. Mi nagyon szeretjük őket, személy szerint is. Egyébként ők inkább borosak, úgyhogy ha találkozni fogunk, majd koccintunk velük egyet.”
Ürmösi Júlia Eszter, gyakornok
| 
| 
| 
|
| 
| 
| 
|
| << előző cikk | vissza a főoldalra | következő cikk >> |
Oldal megjelenítése: 1064